Ara féreglyuk, Gyulai Hírlap - A csillagok kapui: a féreglyukak

Ezen kívül az is, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomásai ara féreglyuk kisebb tömegű fekete lyukak. Ezeket az objektumok a környezetükre gyakorolt gravitációs hatásuk, ara féreglyuk általuk gerjesztett részecskesugárzások, anyagkifúvások és a körülöttük lévő anyagbefogási korongok révén ismerhetők fel.
A féreglyukak viszont a mai napig az általános relativitás elméletéből következő matematikai objektumok maradtak. Először Albert Einstein és Nathan Rosen vezette be ben az egyirányú féreglyukakat, a téridő hídjainak lehetőségét.

Ebben az esetben, ha a féreglyuk átjárható, akkor a torkon keresztül anyag juthat át az egyik részből egy másikba. Az as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint viszont a féreglyukak olyan gyorsan omlanak össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át, illetve hogy a féreglyukak nyílásai közelében a téridő elkezd görbülni, a maximális görbületet ara féreglyuk a szájakat összekötő torokban éri el.
Ebben az időszakaszban az Univerzum négydimenziós gömbhöz hasonlított és a születő féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze kitüremkedések formájában.

A moszkvai Alexander Shatskiy fizikus szerint, a féreglyukakat és fekete lyukakat úgy lehet egymástól megkülönböztetni, hogy a féreglyukaknak nincs eseményhorizontjuk, amelyen belül az események már nincsenek hatással a külvilágra. Az eseményhorizonton belülről indult fénysugár soha nem tud kijutni onnan, illetve az eseményhorizontot kívülről átlépő dolgok végleg elvesznek a külvilág számára, viszont ha léteznek a féregjáratok, akkor az anyagi részecskék át tudnak jutni a féreglyukon, így akkor a fény, illetve bármely elektromágneses sugárzás is.

Shatskiy módszere szerint a féreglyuk körül egy fénygyűrűt kellene látni, aminek külső széle éles, belső széle pedig fokozatosan halványul. De ez még csak elmélet, hiszen a féreglyukak által generált sugárzási gyűrűk megfigyelése ara féreglyuk még nem lehetséges. Ehhez a maiaknál lényegesen jobb felbontású rádióinterferométerek kellenének, melyekkel részletesen lehet tanulmányozni olyan extrém területeket, mint például ara féreglyuk galaxisok középpontja, ahol ara féreglyuk féreglyukak felbukkanására lehet számítani.
Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy a féreglyukak létezésének elméleti lehetősége még nem jelenti azt, hogy tényleg léteznek Összes cikk - lent max px 1.
